Interjú a Forbes-ban
"Kevés a nemzetközi szinten is kiemelkedő tanszék a hazai egyeteken. Az ELTE Etológia Tanszék kutyákkal foglalkozó laborja ilyen, pedig tudományos körökben a kutyák viselkedését vizsgálni két évtizede még szinte eretnekségnek számított. A Családi Kutya Program nemzetközi elismertségében ma komoly szerepe van Kubinyi Enikő etológusnak, akiről Csányi Vilmos azt mondja, az egyik legtehetségesebb női tanítványa. Enikőről a Forbes Nextben írtunk portrét.
Talán nem túlzás azt állítani, hogy a kutyák viselkedésének kutatása magyar innováció. A 2000-es évek elejéig az volt a tudományos konszenzus, hogy a kutyák viselkedését nincs értelme tanulmányozni, mert annyira szimbiózisban élnek az emberekkel, hogy nincs természetes környezetük, amiben megfigyelhetnénk őket.
Csányi Vilmos volt az első a világon, aki kollégáival módszeresen tanulmányozni kezdte a kutyák viselkedését a 90-es években, de munkájuk csak 2009-re ért be igazán, amikor a világ egyik legtekintélyesebb természettudományi folyóiratában, a Science-ben leközölték Csányi munkatársainak (Topál József és együttműködő gyerekpszicholósok) cikkét egy olyan kísérletről, amelyben gyerekek és kutyák hasonlóan viselkednek. Az áttörés Csányiék közel tíz évnyi kutatómunkájához köthető, aminek Enikő is szemtanúja volt.
Enikő ma naponta találkozik kutyákkal, gyerekkorában azonban sokat kellett várnia az elsőre. Olyannyira, hogy végül meg is unta a várakozást, és kézbe vette az irányítást. Tizenhat éves korában egy nap azzal sokkolta szüleit, hogy hazaállított egy néhány hónapos vizslakölyökkel, amit a spórolt pénzéből vett. A tranzakciót részben újságkihordásból fedezte, részben koplalással és blicceléssel, hogy az ebéd- és bérletpénzét félre tudja tenni. A terve az volt, hogy nagyobb eséllyel tarthat meg egy olyan kutyát, amiért fizetnie kellett, mint egy olyat, amit az utcán szedett össze. Az ötlet bejött, sem Pankát, sem őt nem rakták ki otthonról.
„Én így lázadtam” – mosolyog.
Később is vitt haza állatokat, de ekkor már nem a szüleivel, hanem férjével, a biológia szakon megismert Molnár Attila Dávid természetfilmessel, a PET Kupa alapítójával kellett egyeztetnie. Volt olyan kísérlete, ami után a család két patkánnyal gazdagodott, de a legextrémebb időszak alighanem az a néhány hónap lehetett, amikor friss PhD-hallgatóként farkaskölyköket nevelt a házban. (Az ELTE kutatói a farkasokat Horkai Zoltán állatkoordinátortól kapták, akinek szarvasait a Testről és lélekről című film juttatta Oscar-jelölésig.)